VAN NYÁR UTÁNI DEPRESSZIÓ? [+PODCAST]

Sokan tapasztaljuk, hogy a pihentető vakáció után nehéz visszatérni a hétköznapokba. A nyaralás utáni depresszió valódi jelenség, ami lehangoltsággal, energiahiánnyal és alvási nehézségekkel járhat. De mit tehetünk, hogy feltöltődjünk és könnyebben visszarázódjunk a mindennapokba? A Valódi Nők vendége F. Takács István pszichológus.

Két dolog jön:

1. Podcast a nyár utáni depresszióról

2. A beszélgetés rövidített leirata
   

Podcast: Manna FM | Valódi Nők | 2024. augusztus 28.

– Sziasztok Csajok, és köszöntjük a hallgatóinkat is, akik bízunk benne, hogy mosolygósan vidáman és abszolút nem depressziósan kezdték ezt a mai reggelt velünk! Na, de tök ismerős ez a szitu mindannyiunk számára: elmegyünk egy jó kis nyaralásra, élvezzük lubickolunk, pihenünk, kikapcsolódunk. Aztán hazajövünk és érthetetlen módon van rajtunk valami levertség és üresség érzés. F. Takács István pszichológus pedig már őszen bólogat, hogy ez bizony egy ismerős sztori. Neked is volt ilyen? – Nekem meg kellett tanulnom nyaralni. Megmondom őszintén egyrészt abban tekintetben, hogy ki tudok-e kapcsolni, meg tudom-e élni a nyaralás itt és most élményét, és hogyan élem meg azt, hogy ennek pár nap múlva vége lesz. A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában a következő áll: ha teheti az ember, akkor a nyaralását, tehát a munkamentes időszakot kb. három hétre időzítse. Tudom, talán kicsit durva szám, mert nem biztos, hogy három hétre ki tudunk lépni a munkából. A háromhetes ajánlásnak elég prózai oka van.

Egy hetet érdemes adnunk magunknak, hogy kilépjünk a munkából és belelassuljunk a pihenésbe. Aztán jöhet kábé egy hét igazi nyaralás. Majd újabb egy hét arra, hogy visszarázódjunk a munkába.

Nekem is az a tapasztalatom az ügyfélkörömből, hogyha valaki például úgy nyaral, hogy szinte rögtön utána munkába áll, akkor ne csodálkozzon azon, hogy az feszítő lesz. – Ezt hívhatjuk depressziónak?

– Ezért ezzel vigyáznék. Depressziónak nem hívnám, a szónak a diagnosztikus értelmében nem feltétlenül depresszió. Ez azért fontos kérdés, mert maga depresszió szó elég terhelt a közbeszédben, és nagyon gyorsan szoktuk a rossz kedvre, a lehangoltságra, a rossz hangulatra is ezt a kifejezést használni. Azt mondom, hogy olyan depressziós vagyok, miközben ez a maga a klinikai (patológiás) értelmében nem jelent depressziót. Rossz kedvet, lehangoltságot, feszültséget, stresszes állapotot viszont igenis jelenthet.

A helyzet különböző nehézségű lehet. Ha abból indulok ki, hogy az életemben nagyjából minden rendben van, mégis lehangolt vagyok nyaralás után, az lehet egy egyszerű time management kérdés. Vagyis kellő hosszúságban legyünk szabadságon, és hagyjunk időt magunknak az előkészületekre és az utózöngék megélésére is. Az már nehezebb kérdés, ha a levertséget az okozza, hogy nincs minden rendben azzal, ami itthon vár a nyaralás után: nem szeretem a munkám, vagy nincs minden rendben a magánéletemben?

– Felnőttként mi sokszor megéljük ezt. De mi a helyzet a gyerekekkel? Ők is ugyanúgy érintettek lehetnek ebben?

– A nyaralás mindenkinek ünnep. Ilyenkor mindenki szándékosan kilép a hétköznapokból a hétköznapok szabályrendszeréből. A nyaralás spontán gyerek énállapot.

Ez azt jelenti, hogy olyankor azt csinálok, amit akarok, azt csinálok, amit szeretnék, ami egy nagyon jó dolog. Ebből visszatérni a hétköznapokba egy érzelemszabályozó munka, ami elsősorban felnőtt tulajdonság. A szó mentális értelmében felnőtt tulajdonság. Ez nyilván a gyerekeknek nehezebben megy, ezért a gyerekektől végképp nem szabad azt elvárni, hogy a nyaralás után azonnal visszatérjenek a mindennapokba.

– És fel lehet valamennyire készülni erre a dologra? Arra, hogy a nyaralás vége már nem olyan vidám és könnyű?

– Hát hogyne! Egyébként olyat is hallottam, hogy van, aki már a nyaralás első napján aggódik a vége miatt. Természetesen, ahogy mindenben, a tudatosság az itt is segít. Például izgalmas lehet ránézni arra, hogy van-e bennem nyaralás során egyfajta egzisztenciális szorongás. Ez nagyon csúnyán hangzik. Nem is annyira kellemes. Ez nagyjából arról szól, hogy félek az élet végességétől. Ennek következtében gyorsan, szinte türelmetlenül szeretnék megélni sokmindent. Mit fogok csinálni a nyaraláson? Szinte vadászkutya üzemmódban halmozom a programokat: a múzeumnak, a tengerpartnak, a kastélynak is bele kell férnie azért, hogy le ne maradjak valamiről. A tudatos tervezés ebben az esetben segíthet.

Érdemes kész tervvel menni nyaralni, beosztani a napokat, de hagyni mégis benne néhány lyukat a spontaneitásnak.

És nagyon fontos az itt és most. Érdemes megtanulni a pillanat örömének az élményét, és az adott programon nem azon feszülni, hogy mi lesz a következő.

– Eszembe jutottak azok az üzleti barátaim, akik mindig leosztják azt, hogy éves szinten mennyit akarnak keresni. Havi szinten az ennyi, heti és napi szinten meg ennyi. Elmegy család nyaralni, és folyamatosan nézegeti a dashboardokat, hogy aznap akkor bejött-e az a pénz. Szóval ez tényleg egy valós probléma, és tényleg talán, az egyetlen a dolog, amit csinálhatunk, hogy az adott pillanatban a nyaralásra koncentrálunk, aztán itthon meg majd a munkával. – A modern világ az több ponton nehezíti meg a nyaralásunkat. Egyfajta trend lett, hogy most azonnal akarunk mindent. Vagyis a nyaralás alatt is egyszerre szeretnék minden élményt befogadni. Aztán otthon, az élménycunami után egyfajta elvonási állapotban fogok ülni a szobában, és szorongok azon, hogy nem történik velem semmi. Emlékszem, hogy tíz évvel ezelőtt mi pszichológusok még azért nagyjából azt mondtuk, hogy a nyaralás az legyen nyaralás és nincs munka. Nyaralás alatt nincs az a felső vezető, az a top menedzser, akit egy hétre nem lehet nélkülözni.

Ma már követve a világ trendjeit inkább azt szoktuk mondani, hogy van az a munka és van az a pozíció, amikor muszáj jelen lenni mindig. Ezekben az esetekben szerencsés lehet az, ha a nyaraláson is kijelölünk magunknak egy órát délelőtt, amikor lehet, hogy a család többi része még alszik, és ekkor elintézzük a fontos telefonokat és megválaszoljuk a leveleinket.

El tudok képzelni olyan embert, akit idegesít, ha napokon át nem nézheti meg az e-mailjeit és inkább dolgozik egy kicsit, hogy a nap többi részében nyugodtan tudjon kikapcsolódni. 

– Anikó írta nekünk: én mindig úgy megyek el nyaralni, hogy ki van takarítva a lakás és akkor sokkal jobb érzés hazajönni. Ez is egy jó trükk, amit bevethetünk például. – Abszolút jó trükk. Egyrészt azért, mert tisztaságra és rendre érkezünk haza, másrészt pedig azért, mert a naptárba azt is érdemes betervezni, hogy a nyaralás után csomó házimunka vár rám. Mondjuk ki kell pakolni a bőröndből és az egész család szennyesét ki kell mosni. Pláne azért is, mert azért olyan is sokszor van ám, hogy a hétköznapi feladatainkat is bele kell tolnunk a szabadságunkba: egy nagytakarítást vagy egy konyhafelújítást.

Ami még nagyon jól szokott működni, ha abban a néhány napban, amikor még otthon vagyok és nem dolgozom, oda is beterveztek szabadidőt. Tulajdonképpen egy kis after partit: összejövünk a barátokkal, elmeséljük, hogy milyen volt a nyaralás. Összeül a család, megnézegetjük közösen a fotókat. De akár egy rövid balatoni kirándulás is lehet jó levezetője egy tengerparti nyaralásnak.

– Rendszeresen észreveszem magamon, hogy ha keletre utazunk, akkor azt egy-két nap alatt kipihenem. Viszont, ha nyugatra utazunk, akkor az egy hónap is mire kimegy belőlem. Szóval, ha már benne vagyunk ebben a helyzetben és rosszul érezzük magunkat, akkor mit tehetünk? Dőljünk bele a kardba, kész szenvedjük ki magunkat, nézzünk valami filmet? Mit tanácsolsz, akkor mit csináljunk?

– Pár praktikus dolgot már mondtunk, ami elsősorban a megelőzés szempontból lehet fontos. Az is fontos, hogy legyünk tisztában azzal, hogy a nyaralás utáni lehangolt állapot normális dolog, mások is vannak ezzel így. Csinálhatunk olyat például, hogy a nyaralás után néhány válogatott képet felteszünk a social médiánkba. Ez egy tök jó felidézés és nosztalgiázás. De itt is fontos a keretezés. Úgy nézek rá, hogy kár, hogy elmúlt, vagy úgy, hogy milyen jó, hogy megtörtént. Tudjátok, ez olyan, mint egy elgyászolt kapcsolat.

Rágódhatok azon, mi nem működött, miért ment tönkre, vagy mit utálok a másikban. De nézhetem úgy is, hogy milyen értékeket, szép emlékeket viszek magammal belőle.

A nyaralás is ilyen. Keressük az emlékekben azt, mit adott: élményeket, kapcsolatokat, tudást, csupa olyan dolgokat, amiktől egész életemre gazdagabb lettem. Ez témától független technika, amelyet átkeretezésnek hívunk. Alapvetően azt segít megtanulni, hogy minden velünk történt dolognak ezerféle olvasata lehet. Hogy mi éppen melyik olvasatot választjuk, a saját gondolkodásmódunkon múlik. A gondolkodásmód viszont megváltoztatható, például az átkeretezés gyakorlásával.

---

#pszicho #pszichológia #pszichológus #terápia #terapeuta #stressz #szorongás #f2f #f2fstudio #ftakacsistvan #tanácsadás #munkaadó #kiégés #coaching #párkapcsolat #viselkedés #viselkedéselemző