EQ: LEHET TANULNI AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIÁT? [+PODCAST]

Sokan a kedvességgel, a társasági sikerekkel vagy a barátságossággal azonosítják az érzelmi intelligenciát, pedig ennél jóval összetettebb képesség – mondja F. Takács István pszichológus. Szerinte az érzelmek felismerése, megnevezése és tudatos szabályozása mellett az önismeret, az empátia és a másokra gyakorolt hatásunk megértése is ide tartozik. A pszichológus a Sláger FM reggeli adásában azt mondta: a magas EQ nem túlérzékenységet jelent, hanem azt, hogy képesek vagyunk árnyaltan megélni és kifejezni az érzelmeinket.

Két dolog jön:

1. Podcast: felismerhetők-e időben a jelek?

2. Az interjúból készült cikk

Podcast: Sláger FM | 2025. július 22.

– Valószínűleg hozzád is érkeznek párok, ahol mondjuk az egyikük úgy érzi, hogy a másiknak az érzelmi intelligenciája nem olyan fejlett. Lehet ezt fejleszteni? – Ne keverjük össze az érzelmi intelligenciát azzal, hogy valaki kedves, aranyos, együttműködő, szociálisan sikeres, vagy például sok barátja van és kedvelik a munkahelyén. Ez még önmagában nem az érzelmi intelligencia fokmérője.

Az érzelmi intelligencia alapja az érzelmek felismerése, megélése, tudatosítása és megnevezése.

Ez segít abban, hogy tisztában legyünk önmagunkkal, és jól tudjunk kapcsolódni másokhoz is. És van ebben egy nagy adag önismeret is: amikor érzek valamit, akkor azt meg tudom-e fogni, meg tudom-e nevezni. Terápiában gyakran visszakérdezünk, hogy élted meg, milyen érzéseid voltak, hogy voltál ebben az egészben? És gyakran azt a választ kapjuk – ez pszichológusok közt szállóige –, hogy „jól” vagy „rosszul”. Pozitív vagy negatív irányba könnyen belőjük az érzéseinket mi emberek, de ritkán kapjuk azt a választ, hogy feszült, stresszes, mérges vagy dühös voltam, vagy már-már agresszív késztetéseim voltak. Ezek hasonlóak ugyan, de nem ugyanazt jelentik.

– Vagyis kétdimenzióban lőjük be az érzéseinket, pedig háromban kellene?

– Pontosan. Így a különbségek is megfoghatók lennének, és tudnánk, hogy ezek mögött milyen gondolatok állnak. Fontos tudni azt is, hogy egy helyzet milyen hatással van rám, és az én működésem milyen hatással van másokra. Az érzelmeket nem csak átélni kell, hanem szabályozni is.

Ez a szabályozás olyan, mint egy kapcsoló: amikor benne vagyok egy helyzetben, érzelmeket élek át. Ha ezek negatívak, hajlamosak vagyunk impulzívan reagálni. Ilyenkor érdemes megállni, átgondolni, megnevezni, és csak utána reagálni.

Itt kezdődik az érzelmi intelligencia: amikor felismerem, hogy valami nagyon felbosszant, és tudok ezzel mit kezdeni.

Vagyis elemzem magam és eldöntöm, hogy változtatni szeretnék a reakciómon. Nem zsigerből és nem azonnal reagálok. Természetesen vannak indokolt kontrollvesztett helyzetek is, de jó, ha tisztában vagyok azzal, mi történik bennem.

– És az empátia?

– Az érzelmi intelligencia fontos összetevője, hogy képes legyek belehelyezkedni mások érzelmi helyzetébe. Ez nem jelenti azt, hogy egyetértek velük, de megértem, hogyan érezhetik magukat. Ideális esetben a véleménykülönbségek nem vezetnek viselkedésbeli konfliktushoz – el tudunk lenni egymással anélkül, hogy „gyilkolnánk” a másikat.

Szerintem...

• 0%...az IQ fontosabb
• 0%...az EQ fontosabb

– Ugyanúgy mérhető az EQ, mint az IQ?

– Nem. Az IQ-t könnyebb mérni, az EQ-t sokkal nehezebb. Vannak tesztek, amelyek bizonyos elemeit mérik – például empátiát, önismeretet, szociális készségeket –, de egyetlen, gyors, mindent lefedő mérés nincs. Érdekesség, hogy a nők inkább az EQ-t tartják fontosabbnak, a férfiak pedig inkább az IQ-t. Ebben lehetnek biológiai és társadalmi okok, a női szerepekhez hagyományosan közelebb áll a finomság, az érzékenység, a gondoskodás. Ma már azonban a férfiaktól is elvárja a társadalom az együttérzést és az odafigyelést – például egy gondoskodó, odaforduló apa szerepében.

---

#pszicho #pszichológia #pszichológus #terápia #terapeuta #stressz #szorongás #f2f #f2fstudio #ftakacsistvan #tanácsadás #munkaadó #kiégés #coaching #párkapcsolat #viselkedés #viselkedéselemző