FOGCSIKORGATÁS: LEHET A SZORONGÁS JELE? [+VIDEÓ]
- [ RTL ]
- máj. 17.
- 3 perc olvasás
Sokszor akár alvás közben, de akár nappal jelentkezik a fogcsikorgatás, amely mögött gyakran szorongás állhat. F. Takács István pszichológus szerint ez egy viselkedéses tünet, amikor a vélt félelem elhatalmasodik, a probléma megoldását pedig alábecsüljük. Van rá hatékony segítség, az egyik ilyen a progresszív izomrelaxáció. Hogy pontosan mi ez, és hogyan működik, kiderül a videóból.
Két dolog jön:
1. A beszélgetés YouTube-linkje 2. Cikk a beszélgetésből
– Miért alakul ki, hogy valaki csikorgatja a fogát?
– Miközben hallgattam az előttem lévő beszélgetéseket, arra gondoltam, hogy a jövő sokszor mennyire kiszámíthatatlan. Hányszor találkozunk olyan helyzetekkel, amikben nem érezzük magunkat kompetensnek, és máris ott van a szorongás: félünk attól, mi fog történni.
A fogcsikorgatás – akár éjszaka, akár nappal – viselkedéses tünete lehet valamilyen szorongásos problémának.
Érdemes először azt megnézni, hogy van-e valamilyen szomatikus, testi oka. Például lehet fogászati, csontozatbeli probléma, vagy alvászavar. De nagy valószínűséggel nem ez lesz, ez tényleg a szorongás egy jellegzetes tünete, még ha nem is a leggyakoribb.
A szorongás az egyik leggyakoribb mentális, lelki probléma a pszichológiai rendelőkben, elképesztően sokféle fajtája és háttere lehet.
Ha egy gondolatban kellene összefoglalni, azt mondanám: a szorongás egy vélt veszély túlhangsúlyozása, és ezzel együtt a személyes megküzdési képességünk lekicsinylése. Tehát azt hisszük, hogy valami nagy baj közeleg, és hogy nincs képességünk megküzdeni vele. Ha ez a kettő találkozik, akkor szinte biztos, hogy valamilyen szorongásos probléma jelentkezik – akár diagnosztizálható módon, akár nem.
– És mi van a gyerekekkel? Mondjuk a 4 és 8 éves gyerekeimmel – ők nem fogják tudni megfogalmazni, hogy „anya, szorongok”...
– A gyerekeknél sajátos módon jelentkezhet a szorongás. Gyakoribbak a testi tünetek: például hasfájás, alvászavar, irritáltság. Ezek felnőtteknél sem ritkák, de gyerekeknél nagyon gyakori. Dühösség is lehet ilyen tünet. Az érzelmek intenzív kifejezése, amit nem mindig kapcsolunk össze a szorongással.
Kisgyerekeknél ezért a felnőttek érzékenysége, odafigyelése még fontosabb, mint felnőttek esetében, ők ugyanis már képesek önmagukról is beszámolni. Összességében azt mondhatjuk, hogy a szorongásnak vannak jellegzetes érzelmi, gondolkodásbeli, viselkedéses és testi tünetei. A fogcsikorgatás a viselkedéses tünetcsoportba tartozik.

– Mit lehet tenni? Vanda például mit tehet, hogy a gyermekei ne csikorgassák a fogukat? Van erre valamilyen megoldás?
– Hogyne! Először is fontos látni, hogy maga a félelem vagy szorongás nem feltétlenül rossz. Ha nehézségek vannak az életünkben, természetes, hogy félünk, szorongunk. Az a kérdés, hogy ennek mi a mértéke és időtartama.
Ha ez zavaróvá válik és ellehetetleníti a hétköznapokat, akkor érdemes elgondolkodni a segítségkérésen.
De vannak hétköznapi módszerek is, amikhez nem kell feltétlenül szakember. Én személy szerint a hosszabb távú gondolkodásmódot átalakító technikákban hiszek – ezekkel dolgozom is –, de most mondok olyat, amit bárki kipróbálhat.
Például: progresszív izomrelaxáció. Ez egy végtelenül egyszerű módszer: nyugodt helyzetben leülök vagy lefekszem, végigpásztázom a testem, és az összes nagyobb izomcsoportot néhány másodpercig megfeszítem, majd ellazítom. Elkezdem mondjuk a fejtetőmnél: megfeszítem a hajas fejbőrömet, majd ellazítom. Aztán megyek tovább: homlok, arcizmok, állkapocs, egészen a lábujjakig.
Az idegrendszer nem nagyon tud mást csinálni, mint megnyugodni – mert a figyelmem már nem az aggodalmaskodáson van. Ez egy nagyon hatékony nyugtató technika.
– Ez egy kicsit olyan, mint az autogén tréning?
– Igen, de ehhez nem kell szakember, és nem kell sokat tanulni hozzá. Egy kollégám szokta mondani: ebben még hinni sem kell, csak csinálni. És igaza van. Ha az ember gyakorlati szinten alkalmazza, szinte biztos, hogy például könnyebben el fog tudni aludni.
Commentaires