ÚJ ÉV, ÚJ ÉN? MIT TANÁCSOL A PSZICHOLÓGUS?
Január 1: évszázadok óta bűvös és szimbolikus dátum az emberi gondolkodás számára. Valami réginek a vége és valami újnak a kezdete. Az új év magában hordozza a változás lehetőségét. Ezért is teszünk a leggyakrabban ilyenkor fogadalmakat. Mégis, miért van az, hogy a felmérések szerint a fogadalmak kivitelezésének kb. 80%-a sikertelen. Nézzünk néhány szempontot erre, és nézzük meg azt is, mitől jó egy újévi fogadalom.
Évek óta foglalkozom a témával! De most, pár év távlatából még több tapasztalattal, és az ügyfelektől kapott visszajelzésekkel álltam neki a témának. Nézzük, mitől jó egy újévi fogadalom!
Szelftorzítás: holnap is ugyanaz az én fog cselekedni, mint ma?
A legtöbb ember valamilyen startponthoz köti a változtatás kezdetét. Ez nemcsak az újév lehet, hanem akár a következő hónap eleje, vagy a következő hétfő is. Könnyebb így belekezdeni bármibe, ami egy kicsit is más, mint amit eddig csináltunk. Ráadásul a legtöbb ember azt hiszi, hogy a dátum utáni énje más lesz, mint a mostani: a dátum utáni énje már motivált lesz, hogy ne nassoljon este, hogy fel tudjon kelni reggel futni, vagy több időt töltsön el a barátaival. Ezt nevezzük szelftorzításnak.
Ennek során nem látjuk reálisan az énünket, és abban bízunk, hogy a gondolkodásmódunk (vagyis az énünk) egy csapásra megváltozik csupán attól, hogy eljön a következő hétfő.
Miért fontos ezt a csapdát látni? Mert ennek a tudatában nemcsak úgy várjuk a „sültgalambot”, hanem vázolhatunk magunknak egy folyamatot, amelynek során fokozatosan hangoljuk át a gondolkodásmódunkat a kitűzött cél elérése érdekében.
Jó fogadalom = jó cél
Minden változás alapja a jó cél megfogalmazása. A legtöbben itt követik el a legnagyobb hibát: nem jó a fogadalom megfogalmazása. Nézzünk néhány gyakorit! Jövőre egészségesebben fogok élni! Jövőre boldogabb leszek! Jövőre többet fogok találkozni a barátaimmal! Miért nem jók ezek a megfogalmazások? Mert egyik sem eléggé konkrét, nem mérhető és ellenőrizhető. Egyik sem túl személyes, nem kapcsolódik hozzá terv és nem is túl élvezetes. Ebből már az is látszik, hogyan lehet a fenti fogadalmakat a megfelelő módon megfogalmazni. Mert egyben legyünk biztosak! A fogadalmak jók, csak jól kell kitalálni azokat. Ezzel kapcsolatban már felméréseket is végeztek. Az eredmények azt mutatják, hogy azok az emberek változtatnak inkább a szokásaikon az újévben, akik valamilyen elhatározással kezdenek bele a januárba. Tehát, milyen egy jó fogadalom?
Konkrét.
Vagyis az általános célkitűzések helyett konkrét cselekedetek vannak benne. Ha például egészségesebben szeretnénk élni, akkor konkretizáljuk, ez milyen tevékenységekben fog megvalósulni. Pl.: Minden második reggel futok 1 km-t. Hétvégén magamnak főzök. Heti kétszer elmegyek kondizni.
Mérhető és tervszerű
A célok megvalósításának elengedhetetlen feltétele az, hogy időről időre meg tudjuk vizsgálni azt, teljesítettük-e a vállalásunkat. Az egészségesebben fogok élni cél ellenőrizhetetlen. De az már mérhető, hogy megvettem-e a kondibérletet, és lementem-e edzeni az előre eltervezett időpontotokban.
Személyes és élvezetes
A jó célhoz kapcsolódik megfelelő motiváció is. Azok a célok, amelyek teljesítése csak szenvedéssel jár, nagyon nehezen kivitelezhetőek. Vagyis, a cél illeszkedjen reálisan az erőforrásainkhoz, és a folyamatos ellenőrzés és értékelés mellé iktassunk be önjutalmazást is.
Talán az újévi célok megfogalmazása 2022 Szilveszterén különösen nehéz. Alig lettünk túl egy világjárványon, következett az orosz-ukrán háború. Ezek a folyamatok ugyan tőlünk függetlenül zajló események, mégis befolyásolják a mindennapjainkat. Azt gondolom, kiemelt fontossága van most a lelki tudatosságnak, a praktikus tervezésnek és a reziliencia fejlesztésének.
Új év, új én: további részletek is érdekelnek? Korábban a Kossuth rádió vendége is voltam, a beszélgetés itt visszahallgatható. A témáról szóló előző pszichoposztom pedig itt olvasható.
F. Takács István
pszichológus | egyetemi oktató
Comments