DETOX: LETEGYÜK A MUNKÁT A NYARALÁSON? [+VIDEÓ]

Sokan küzdenek azzal, hogy nehezen tudnak kikapcsolódni a nyári szabadság alatt. A pihenés és a munka határai ugyanis elmosódnak, különösen azoknál, akik felelősségteljes pozícióban dolgoznak, vagy akiknek a munka egyben identitás is. F. Takács István pszichológus a Nyár 25-ben arról beszélt: miért nehéz kiszállni a mókuskerékből és hogyan lehet tudatosan pihenni.

Két dolog jön:

1. A beszélgetés YouTube-linkje 2. Cikk a beszélgetésből

Videó: Duna | Nyár 25 | 2025. augusztus 1.

– Ez a két dolog, munka és pihenésgyakran nehezen választható el egymástól, különösen egy nyaralás idején.

– Főleg akkor, ha valaki olyan munkát végez, ami az identitásával fonódik össze. Klasszikusan ilyenek a segítő szakmák: orvos, pszichológus – amikor az, amit csinálok, egyben az is, aki vagyok. Ezért nehéz letenni a munkát munkaidő után is. Ráadásul sokszor nem is egyértelmű, mikor van munkaidő: nem reggel nyolctól délután négyig dolgozunk, hogy aztán kicsekkoljunk és hazamenjünk. Sokaknál ez inkább egyfajta állandó elérhetőség.

– A vezetők esetében még nehezebb lehet ez, akik felelősséggel tartoznak másokért: nekik senki nem írja meg helyettük az e-maileket, nem veszi fel a telefont. Vajon ez kényszer vagy már egyfajta belső igény? – Itt jön be a személyiség kérdése. Ha valaki a saját értékességét a feladatain keresztül méri, és maximalista, perfekcionista, teljesítményorientált, akkor nagyon nehéz kiszállnia a munkaspirálból.

Ráadásul a világ is ezt erősíti: már óvodában is a teljesítményen van a hangsúly, és ezt visszük magunkkal felnőttkorba is.

– Miért ilyen erősen jelen a teljesítménykényszer?

– Mert a teljesítményt könnyű mérni. Az empátiát, a humorérzéket vagy az emberi jóságot nehezebb. Pedig ezek is fontos értékek. A belső hajtás sokszor már nem is a külső elvárásból jön, hanem önmagunknak állítjuk fel a mércét.

– És ha valaki megpróbál kiszállni ebből, akkor jön helyette más, aki hajlandó futni a mókuskerékben. Mintha nem lenne alternatíva...

– Ez a gyerekkorban kezdődik. Ha azt tanuljuk meg, hogy akkor vagyunk szerethetők vagy elfogadottak, ha jól teljesítünk, akkor ez belsővé válik.

Felnőttként már nem is kell, hogy más mondja, sokszor magunkat hajtjuk.

Ezért fontos, hogy pihenni is tudjunk, és arra is fel tudjunk készülni.

– A vezetők esetében ez különösen nehéz: felelősséggel tartoznak másokért, döntéseket hoznak, sok minden rajtuk múlik. A vállalkozók helyzete is hasonló: nincs helyettük senki, aki átvállalná a feladatokat.

– Nagyon sokszor nem is kívülről jön a nyomás. Aki megszokta, hogy csak akkor értékes, ha teljesít, az magától is elvárja a folyamatos működést. Ez nemcsak a munkára jellemző: már gyerekkorban is a teljesítmény a mérce, és ez rögzül.

A teljesítmény könnyen mérhető, számokban, eredményekben. Az empátia, a figyelem, az odafordulás sokkal nehezebben.

Ezért a rendszer is azt díjazza, amit számszerűsíteni lehet. Ha valaki ebben szocializálódik, akkor felnőttként is így fog élni. Akkor érzi magát hasznosnak, ha folyamatosan csinál valamit. És ez sokszor nem tudatos: belsővé válik, automatizmussá.

– A világ pedig csak ráerősít erre. Folyamatosan pörög, elérhetőek vagyunk, reagálunk...

– Sokszor azt hisszük, hogy ha mi nem csináljuk meg, akkor senki más nem fogja. Vagy legalábbis nem úgy. Ez a hozzáállás pedig hosszú távon kimerítő és romboló. A legtöbben csak akkor tudnak pihenni, amikor már baj van. Fáradtság, alvászavar, stressz, szorongás – ezek a szervezet vészjelzései. – De sokan ilyenkor is inkább gyors megoldást keresnek.

– Egy hét nyaralás nem oldja meg azt, amit hónapok vagy évek alatt halmoztunk fel. A valódi regenerálódáshoz idő kell. És nemcsak idő: tudatosság is.

Nem elég máshol lenni fizikailag. Mentálisan is ki kell tudni kapcsolni!

Ha a strandon e-maileket olvasunk, vagy éjjel válaszolunk üzenetekre, akkor valójában nem pihenünk. Ez nemcsak személyes felelősség, hanem a szervezeti kultúra is alakítja. Ha egy munkahelyen az a szokás, hogy hétvégén is elvárják a választ, akkor az emberek nem mernek lekapcsolódni.

Egy jó vezető ebben is példát mutathat. Ha ő nem küld e-mailt este tízkor, akkor a többiek sem érzik kötelességüknek, hogy állandóan figyeljék az üzeneteiket. A szabadságot tényleg szabadságként kellene megélni. Nem úgy, hogy elérhetőek maradunk, és folyamatosan figyelünk. Mert így csak helyet változtatunk, de nem életmódot.

---

#pszicho #pszichológia #pszichológus #terápia #terapeuta #stressz #szorongás #f2f #f2fstudio #ftakacsistvan #tanácsadás #munkaadó #kiégés #coaching #párkapcsolat #viselkedés #viselkedéselemző