PSZICHOLÓGUS: A MUNKAHELY NEM CSALÁD! [+VIDEÓ]

A munkahelyi konfliktusokban nemcsak az számít, mit tesz a másik, hanem az is, hogyan értelmezzük az adott helyzetet. F. Takács István a Ridikülben a határtartásról, a nemet mondás nehézségéről és a vezetők felelősségéről is beszélt. A pszichológus szerint ha egy munkaadó azt hirdeti, hogy családként kezeli a dolgozóit, akkor ott könnyen összemosódhat a munkaviszony és a magánélet határa.

Két dolog jön:

1. A beszélgetés YouTube-linkje

2. F2F-cikk a munkahelyek pszichológiájáról

https://youtu.be/7WFdNGFWtxc

Videó: Ridikül | 2026. október 12.

A munkahely közösség, de nem család

Egy munkahely a fizetésen túl társas kapcsolatokat, hovatartozást és sikerélményt is adhat. F. Takács István szerint ezekre a munkaadóknak is érdemes figyelniük, mert hatással lehetnek arra, hogyan érzik magukat az ott dolgozó emberek.

Kompetenciaélményt, társas kapcsolatokat és hovatartozást is ad egy átlagos munkahely. A munkaadóknak ezért törődniük kell azzal, hogy a dolgozóik szívesen járjanak be oda, mert ez növeli a dolgozók sikerélményét és produktivitását.

— fogalmazott F. Takács István. Szerinte a munkahelyen hierarchia és függési viszonyok vannak, ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahely nem lehet egyenlő a családdal, ezért kockázatos lehet, amikor egy cég családias szólamokkal hirdeti magát. Ilyenkor ugyanis könnyen összemosódnak a dolgok, és nehéz határt tartani.

Egy munkahelyen függési viszonyok, hierarchia, pénz és szerződés is van. Ha a munkahelyet családként kezdjük kezelni, nagyon nehéz lesz határt tartani.

— mondta a pszichológus.

Hazavisszük a melót?

A Ridikül adásában Benedek Dalma kajakozó is vendég volt, aki 2012-ben ment férjhez Dušan Ružičić szerb kenushoz. A riói olimpia idején a férje volt az edzője is. Dalma a műsorban arról beszélt: edzés után sem tudták letenni a munkát, és még a vacsoraasztalnál is a teljesítményről vitáztak, ami sokszor konfliktusokat okozott.

F. Takács István ennek kapcsán azt mondta: nagyon nem mindegy, hogy az edzőm vagy a férjem evez mellettem, ahogyan az sem, hogy a kritikát ebben a helyzetben Dalma férjeként vagy edzőjeként mondja-e Dušan. A pszichológus kiemelte: ha ezek a szerepek összekeverednek, akkor ugyanaz a viselkedés más-más jelentést kaphat ugyanabban a helyzetben.

Elképesztő nehéz helyzetet eredménez, amikor ezek a dinamikák összekeverednek. Óriási érzelmi intelligencia és tudatosság kell ahhoz, hogy egy-egy ilyen helyzetet jól tudjon kezelni az ember.

— fogalmazott a pszichológus.

Mit mutatnak a felmérések?

Az EU munkahelyi biztonsággal foglalkozó ügynöksége 2025-ben készített felmérést, amelyből kiderül: az uniós dolgozók 29 százaléka saját bevallása szerint a felmérést megelőző 12 hónapban stresszt, depressziót vagy szorongást tapasztalt, amelyet a munkája okozott vagy súlyosbított. Magyarországon a dolgozók 32 százaléka számolt be ilyenről. Egy másik felmérés szerint azok közül, akiket naponta keresnek munkaügyben a munkaidejükön kívül, 59 százalék mindig munkahelyi stresszt él át.

---

Kapcsolódó cikk:

KUTATÁS: A VASÁRNAP AZ ÚJ HÉTFŐ?

---

F. Takács István szerint a vezetők feladata, hogy biztonságos légkört teremtsenek a dolgozóiknak. Szerinte a pszichológiai biztonság mellett fontos az is, hogy a munkavállalók lássák, merre tart a szervezet, és biztonságban érezzék magukat benne.

Fontos, hogy egy olyan szervezetben dolgozzak, ahol lehet kérdezni, hibázni, konfliktust vállalni, és nem kell attól tartani, hogy ennek rossz következménye lesz. De ma már a vezetőknek azt is biztosítaniuk kell, hogy a munkavállaló biztonságban érezze magát és lásson perspektívát a cégben.

A szakember csapdának nevezte a külső elismeréstől függő önértékelést. Szerinte ha valaki dolgozóként csak a dicséretből, az előléptetésből vagy a fizetésemelésből következtet arra, hogy ő maga mennyit ér, akkor könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy folyamatosan mástól várja a megerősítést.

A Ridikülben szóba kerültek a munkahelyi veszekedések is. F. Takács István szerint egy nézetkülönbség akkor válhat konfliktussá egy munkahelyen, ha úgy értelmezzük: a másik, például egy rivális kolléga akadályozza az érdekeink érvényesítését vagy a szükségleteink kielégítését.

Nem az a kérdés, hogy a másik átlép-e valamilyen határt, hanem az, hogy én mit kezdek ezzel. Személyeskedésként élem-e meg ezt a helyzetet, vagy azt mondom, hogy értem, hogy átlépted a határomat, de ez engem nem befolyásol.

F. Takács István szerint ez nem jelenti azt, hogy a határátlépést figyelmen kívül kell hagyni, de – ahogy fogalmazott – a másik hibáztatása önmagában nem old meg egy konfliktust, a saját reakciónk tudatosítása azonban segíthet egy ilyen helyzetben.

A másikat nem tudom kontrollálni, magamat tudom kontrollálni, a saját reakcióimat tudom kontrollálni. Ha én tanulok meg konstruktívabb lenni, akkor az valószínűleg segít majd előre vinni a dolgot.

— mondta. F. Takács István szerint egy munkahelyi csoportnak saját dinamikája van: az összetétele befolyásolja, milyen konfliktusok alakulnak ki benne. A szervezetfejlesztés során ezért érdemes feltérképezni, ki vállal vezetői szerepet, ki segíti az együttműködést, és megjelenik-e a hibáztatás vagy a bűnbakkeresés. A szakember szerint a konfliktusok kezelésének módját ezekhez a csoporton belüli viszonyokhoz kell igazítani.

F. Takács István

pszichológus, CBT-terapeuta, egyetemi oktató

---

#pszicho #pszichológia #pszichológus #terápia #terapeuta #stressz #szorongás #f2f #f2fstudio #ftakacsistvan #tanácsadás #munkaadó #kiégés #coaching #párkapcsolat #viselkedés #viselkedéselemző