KÁNIKULA: HOGY HAT A PSZICHÉKRE? [+VIDEÓ]
A hőség nemcsak a testünket, hanem a lelkünket is próbára teheti. Kánikulában könnyen válhatunk ingerlékennyé, és ilyenkor még a legapróbb dolgok is bosszantóbbnak tűnhetnek. De hogyan lehet megőrizni a józan eszünket a forró napokban? Kánikula és pszichológia a Reggeliben. Két dolog jön:
1. A beszélgetés YouTube-linkje
2. Az interjú leirata
Videó: RTL | Reggeli | 2024. augusztus 28.
– Mentálisan is megterhelhet bennünket a forróság. Mi ennek az oka, és pontosan mivel járhat ez? Tudunk védekezni ellene?
– Három dologra gondoltam, amikor a hőség és a mentális problémák közötti kapcsolaton kezdtem gondolkodni. Egyrészt valóban, a hőségnek van biológiai hatása, ami kihat a pszichénk működésére. Aztán a nyár egy érdekes műfaj, szeretnénk jól érezni magunkat ilyenkor, de nem mindig sikerül. És végül a globális felmelegedésnek is hatása van a gondolkodásmódunkra.
– Milyen biológiai, élettani hatása van a hőségnek?
– Statisztikai adatokból látjuk, hogy a pszichiátriai sürgősségi osztályokon is megnő a kezelt betegek száma, amikor beköszönt a nagy hőség. Ugyanis a nagy meleg stresszforrás, aminek hatására stresszhormonokat termelünk, ilyen például a kortizol. Ennek pedig az a nagyon egyszerű következménye, hogy az úgynevezett arousal-szintünk megemelkedik.
Vagyis sokkal érzékenyebbek leszünk a környezeti ingerekre. Egész egyszerűen hamarabb gurulunk dühbe, kisebb stresszorok is kihoznak a sodrunkból.
– A hőség kifáraszt bennünket, ráadásul éjjel sem tudunk pihenni. Ez is lehet káros, igaz?
– Nagyon fontos szempont, hogy a nyári nagy melegben éjjel sem tudunk pihenni. Így természetes, hogy nappal is nyugtalanabbak vagyunk. Ráadásul a hőség sok jellegzetes vegetatív folyamatot erősít fel a szervezetünkben: megnő a pulzus, ingadozik a vérnyomás, verejtékezünk, légszomjunk van. Ezeket a jelenségeket könnyű összetéveszteni a pánikreakciók jellegzetességeivel. Aki hajlamos a pánikrohamokra, ilyen hőségben még nehezebb dolga van.
– A legtöbb ember nyáron veszi ki a szabadságát. Ebben milyen stresszforrásokat látsz?
– A mi éghajlatunkon kulturális szokás az, hogy a nyári hónapokban megyünk pihenni. Nyáron mindenki igyekszik jól érezni magát. Azonban ez nem mindig jön össze. A közösségi médiában is általában azt látjuk, mindenki nyaral, és piszkosul élvezi az életet. Sajnos könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy nekünk bizony nem ilyen jó. Ez is komoly szorongásforrás lehet. – Az elmúlt években mindenhonnan azt hallani, hogy a Föld klímája változik. Nemrég Trokán Anna volt a vendégünk, aki elmondta, hogy már se reggel, se este nem tud futni, mert annyira meleg van ezekben az órákban is. Úgy tűnik, pár év múlva nálunk is állandó lehet a 40 fokos hőség. Mit tudnak az emberek kezdeni ezzel?
– Pár éve jelent meg a szakmánkban a klímaszorongás meg az ökogyász kifejezés. Ez azt jelenti, hogy az ember a szorongásra jellemző jellegzetes tüneteket él át annak kapcsán, hogy a bolygónk éghajlata folyamatosan melegszik. Konkrét dolgokra kell itt gondolni. Egy fiatal férfi ügyfelem például nemrég azt mesélte, hogy nem szeretne gyereket, mert fél, milyen világban kellene élnie.
A fiataloknál egyre inkább látjuk ezt a tendenciát: kérdésessé válik a gyerekvállalás azért, mert nem biztos, hogy életre alkalmas lesz a világ a jövőben.
Az ökogyász esetében pedig olyan dolgokra kell gondolnunk, hogy gyászhoz hasonló érzéseket élünk át akkor, amikor kivágnak egy erdőt pl. a lakóhelyünk mellett, vagy amikor azt látjuk, hogy a körülöttünk lévő környezet folyamatosan pusztul. Vannak kutatók, akik azt mondják, hogy a globális klímaváltozás kifejezés túl steril. Nem fejezi ki eléggé az emberiség felelősségét. Jobb lenne helyette például a klímapusztítás. Nehéz kérdés ez. Mert valóban hangsúlyozni kellene az ember felelősségét a környezeti károk okozásáért, mégis kérdéses, nem idézünk-e elő ezzel túlzottan nagy szorongást az emberek lelki életében.
Szerintem azok az emberek élnek át nagyobb mértékű klímaszorongást, akiknek az értékrendjében hangsúlyosan jelen van a környezettudatosság és a globális folyamatokkal szemben érzett felelősség. Plusz azok, akik nehezebben tudnak különbséget tenni abban, mi az, amire van ráhatásuk és mire nincsen.
– Vagyis mégis mit tehetünk?
– Egyrészt kereshetjük azokat a tevékenységeket, amelyekkel mi is tehetünk valamit a változás ellen. Olyan egyszerű, sokak által ismert dolgokra kell gondolni, mint a szelektív hulladékgyűjtés, a tudatosabb vásárlás, a vízhasználat stb. És persze azt is érdemes végiggondolnunk, mi az, amire van ráhatásunk, és mi az, amire nincs. Egészen egyszerűen meg kell tanulnunk azt, hogy kevésbé hasson ránk mindaz, amire nincs befolyásunk.
Comentarios