STRESSZKUTATÁS: TÉNYLEG FORR AZ AGYVIZÜNK? [+VIDEÓ]
Szenzációs eredményre jutottak a magyar kutatók. Azonosították azt az agyi folyamatot, amely a tartós stresszhatásért felel. Az eredmények alapján új értelmet nyer a mondás: „felforr az agyvizem”. Bár a kutatók szerint hőmérsékletemelkedésről nincs szó, de úgy tűnik, hogy stresszhelyzetben tényleg történik valami az agyvízzel!
Előtte és utána
Eddig két fő agyi stresszmechanizmust ismertek a kutatók. Mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek a felelősek.
[ 1. ] hormonális út
Az egyik út: a stressz a véráramon keresztül, a mellékveséből szabadít fel hormonokat, pár másodperccel a stresszhatás után. Ezt már ismerték a kutatók!
[ 2. ] idegi út
A másik út: a másodperc törtrésze alatt, közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító úgynevezett prefrontális kéreg felé. Ezt is ismerték a kutatók!
[ 3. ] idegi / agyvizi út
A harmadik út: ez az, amit a magyar agykutatók felfedeztek! Azt írják: az idegsejtek egy harmadik úton is képesek stresszreakciót kiváltani, de ezek hatása jóval később jelentkezik és tartós. Ez az új mechanizmus az agyvízen keresztül zajlik. Azt írják: a veszély / stressz fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, amely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős.
F. Takács István a Petőfi TV-n: itt a videó, de a cikk is folytatódik!
A budapesti kutatók szerint nagyon valószínű, hogy egy-egy stresszhatás esetén mindhárom mechanizmus bekapcsolódik, de a tartós hatás kialakulásában szerintük ennek a harmadik típusú folyamatnak van szerepe.
Új távlatok?
A szakemberek szerint a felfedezés új távlatokat jelenthez a poszttraumás stressz szindróma kialakulásának a megértésében is. Az akut stressz állandósulása, krónikussá válása, a kiégés a mai társadalom számára komoly kihívást jelent! Az ehhez vezető idegi folyamat megértése később lehetőséget adhat ezeknek a neuropszichiátriai megbetegedéseknek a kezelésére. A kutatás során több olyan molekuláris mechanizmust is bemutattak, ami a későbbiekben gyógyszercélpont lehet a farmakológusoknak.
A kutatási eredményeket 2018. szeptember 12-én publikálták a The EMBO Journal című lapban, vagyis az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet újságjában. A tudományos cikk itt olvasható. F. Takács István viselkedéselemző | vezető coach
Comments