VACSORÁZZUNK EGYÜTT: A FACEBOOKON!
PETRA: De nekem minden délután szükségem van 2-3 órányi facebookozásra. Ott beszélgetek a barátaimmal. ÉN: Dehát egész nap együtt vagytok az iskolában! PETRA: Igen. A legtöbbel igen. De az akkor is más. A fészen beszéljük ki a problémáinkat. Ott dumálunk a többiekről. Ott tudunk igazán szabadon pletykálni...
A 15 éves Petrával a beszélgetés tényleg megtörtént. És a sztorija nem egyedi. Tipikus példája annak, hogy a mai Z-generációs fiatalok [akik 1995 és 2009 között születtek] már az internettel együtt, az online térben nőnek fel.
Mit mutatnak a számok?
Nemrég jelent meg a Vodafone-nak egy kutatása, ami számokban is megmutatja, mennyi időt töltenek a mai fiatalok internetezéssel és az okoskészülékkel. A felmérésben közel 600 ember vett részt. A mintát 3 korcsoportra osztották: 16-21 évesek, 22-29 évesek és a 30 fölöttiek. Vagyis a válaszadók között az oktatás és a munkaerőpiac szempontjából két nagyon fontos generáció is van: az Y- és a Z-generáció. De miért fontos tudni, hogy a 24 órából mennyi időt vesz el az online világ? És hogy az okoskészülékeket mire használják? Mert ez sokmindent befolyásol! Például azt, hogy hogyan kellene ezeket a fiatalokat tanítani. De azt is, hogy miért más munkavállalók a Z-sek és az Y-osok, mint az idősebb kollégáik. A felmérésből azokat az adatokat válogattam ki, amelyek a leginkább fontosak iskolai és munkaerőpiaci szempontból. Lássuk az elsőt: mennyi időt töltenek a közösségi oldalakon?
Nekem egy dolog szúrt szemet ebből a grafikából. A válaszadóknak két nagy csoportja van: 30 alattiak és a 30 felettiek. Vagyis: a tipikus Z-sek napi 2 órát töltenek el a különböző közösségi oldalakon. Az idősebbek, az Y-osok csak kb. másfél órát, vagyis kevesebbet, mint a fiatalabbak. Akkor Petra tényleg tipikus Z-s: annyit netezik, mint a társai... De tényleg: ez sok? Rajzoljunk 24 órás időtérképet gyorsan, gondolatban. Jelöljük rajta ezt a két órát... Még akkor sem kevés ez, ha nem egyben üli végig a két óráját a telefonjával! Persze, mondhatjuk azt is, hogy az idősebbek meg tévéznek, az sem jobb. Csakhogy az okoskészülékkel az Y-os és a Z-s maga válogatja ki a tartalmakat, aszerint, hogy éppen mi érdekli. És közben kommunikál és médiatartalmat is készít. Az idősebb viszont – aki tévét néz – passzívan befogadja a tartalmat. Kevesebbet tud válogatni és nincs meg az a bizonyos visszajelzés sem: azonnal. Az sem mindegy, mivel töltik le ezt a másfél-két órát. A kutatásban ezt is megkérdezték, én meg kielemeztem. Mutatom:
Az eredmény hasonlít az előzőhöz! Itt is látunk egy generációs határt! A két 30 alatti csoport ugyanis nagyjából ugyanarra használja a közösségi oldalakat: kapcsolattartásra [majdnem 50%]. Az viszont furcsa – legalábbis nekem –, hogy nem infókeresésre vagy saját képek posztolására! Érdekes, hogy ez az arány a 30 felettiek esetében kicsit alacsonyabb [durván 40%]. Vagyis azt feltételezem, hogy az Y-osok "hagyományosabb" módon kommunikálnak: telefonon, e-mailben, esetleg személyesen. Meeting helyett messenger? Nem is gondolnánk, mekkora jelentősége van az előző adatnak! Ez azt jelenti, hogy a jövő munkavállalóival nem személyes meetingeken fognak találkozni a főnökeik. És még csak nem is e-mailben. A HR-esek, a középvezetők vagy a vezérigazgatók skypeon, messengeren és applikációkon keresztül fognak érintkezni a beosztottjaikkal! És ezen a ponton muszáj ebbe egy kicsit jobban belemennem. Infografikával összegzem, mit is mutatnak ezek az eredmények az Y- meg a Z-generáció munkavállalóiról?
Tipikus harmincas vagyok. Szeretem a telefonom, gyakran nézem a közösségi felületeimet, de egy kis időre hajlandó vagyok lerakni. Néha nehezem értem az ötvenes kollégáimat, és azt is kíváncsian figyelem, hogy gondolkodnak a világról azok, akik tízzel kevesebbek nálam. Izgalmas helyzet ez! Értjük egymást? Vagy eldumálunk egymás mellett? Mi coachok pont abban segítünk, hogy a különböző generációk értsék is egymást!
Instagram: életed képekben A magam fajta szakembernek szemet szúr egy adat! Önkifejezésre csak 10-12% használja a közösségi oldalakat. És itt nincs különbség az generációk között. Pedig ebben a magamutogató és nárcisztikus világban magasabb arányra számíthatnánk. De egy másik kérdésnél – ahol arra voltak kíváncsiak, melyik alkalmazást használják legtöbben – a 16-21 évesek közt kiugróan magas volt az Instagram aránya. Ez az az app, ahol képekkel mesélnek szrtorikat. Fotó, alatta komment: nálam épp ez megy. Másik fotó, alatta ennyi: itt meg ez! Arról, hogy a Z-generáció már képekben kommunikál, itt írtunk bővebben. És nemcsak arról van szó, hogy szeretjük megosztani másokkal, hogy épp mi történt velünk, hanem arról is, hogy gyorsan feldolgozható és pár másodperc alatt átlátható az infó. Nincs idő és nincs kíváncsiság a többire. Őket ugyanis már nem érdekli a lineáris vagy a szöveges infó. És a háttér sem. Sokan tudják már ezt: a reklámszakemberek biztos. De az iskola...?
F. Takács István viselkedéselemző | vezető coach